Időpont: 2022.07.16., 14:00-16:00 óra
Helyszín: Bibó terem, Európa-ház, Kőszeg, Chernel utca 14.
Szervező: Kőszegi Várszínház és Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Esemény leírása:
A Kőszegi Várszínház jubileumi évadának megünneplésére szakmai konferencia megrendezésére kerül sor, melynek témája a Kőszegi Várszínház négy évtizede, és a tevékenységéhez köthető történeti, illetve elméleti kérdések vizsgálata.
*
Program: megnyitó: Básthy Béla polgármester, Sümegi István az Intézet Hankiss Archívumának vezetője
Moderátorok:
Nagy András, FTI/iASK kutató
Pócza Zoltán, Kőszegi Várszínház igazgató
14:00-14:25 Pócza Zoltán: 40 éves a Kőszegi Várszínház - színre visszük a nyarat!
Az előadás során a múltidézés mellett a szabadtéri színházak között pozícionálja az előadó - a Szabadtéri Színházak Szövetségének elnökeként - a Kőszegi Várszínházat. Szó lesz fontosabb tendenciákról, lehetőségekről és divatokról is a szabadtéri színjátszás vonatkozásában. Külön kitér a szabadtéri színházak szerepére a pandémia alatt, és a szabadtéri műfaj kicsit szabadabb működésére. Ahogy az SZSZSZ szlogenje is hirdeti: „Szabadtéren szabadabban!”
14:25-14:50 Gajdó Tamás: A nemzet becsülete. Kiss János altábornagy 1984-ben a kőszegi várszínpadon
A Kőszegi Várszínház első két évadjában, 1982 és 1983 nyarán Páskándi Géza műveit mutatták be. Az egyiknek Jurisich Miklós, a másiknak II. Rákóczi Ferenc volt a főhőse. A harmadik évadban viszont egy huszadik századi történelmi téma feldolgozását vitték színpadra. Nemeskürty István Hantjával ez takar című színjátéka Kiss János altábornagyról, a magyar katonai ellenállási mozgalom vértanújáról szólt. Vajon mi tette lehetővé ezt a tematikai váltást? Milyen kérdéseket érinthetett ekkoriban egy második világháborús történet, melynek horthysta katonatiszt volt a főhőse? Miért éppen Nemeskürty Istvánt kérték fel a színjáték megírására? Vajon mennyiben hatott az előadás rendezőjére, Romhányi Lászlóra, aki egyúttal a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője volt, az egy évvel korábban a Városligetben bemutatott István, a király című rockopera? Az előadás rekonstruálása ma már szinte lehetetlen, beszélni róla azonban annál fontosabb.
14:50-15:15 Bokányi Péter: Ami az ősbemutató kulisszái mögött volt
A Kőszegi Várszínház nyitóelőadására négy évtizede Páskándi Géza darabjának színre vitelével került sor, amelynek visszhangja jelentős volt, és a benne felvetett kérdések messze túlmutattak egy nyári produkción. Az előadás – eddig ismeretlen források feltárásával – azt járja körül, miképpen is alakult szerző és színház viszonya, mit jelentett a bemutató a korabeli politikai és kulturális kontextusban, és miféle háttér-beszélgetések, illetve -levelezések zajlottak a korszak és a régió fontosabb szereplői között, s ezekből miféle tanulságokat vonhatunk le ma, negyven évvel később.
15:15-15:40 Kisörsi Zsófia: Vigasságok a határsávban: nyári programok Kőszegen a hatvanas években
A hatvanas évek közepén társadalmi legitimitás elnyerésére törekvő Kádár-rendszerben társadalmi, gazdasági és politikai nyomásra enyhülés következett be. A megváltozott politikai légkört a nyugati határsáv kiemelt turisztikai városában, Kőszegen saját bőrükön is átélhették a helyiek. Nyaranta rendkívül színes programmal várták a szórakozni vágyókat, a Savaria Napok keretében komoly- és könnyűzenei koncerteket szerveztek, és Ifjúsági napokat is tartottak. De a város nem csak a magyar, hanem a külföldi turistákat is várta. A régi hagyományokra visszanyúló turistabált 1964-ben már az osztrákokkal közös programként hirdették meg, a résztvevők huszonnégy órás vízumot kaptak. 1965-től a kőszegi határátkelőnél megindult az azonnali vízumkiváltás. Így ebben az évben először megrendezésre kerülő Savaria Autós Találkozó esetében is a nemzetköziséget hangsúlyozták, itt is szívesen fogadták a határon túlról érkezőket. Az újságok híradása szerint a hetvenes években már csehszlovák, jugoszláv és osztrák csapatok is neveztek az eseményre. Az előadás bemutatja, hogy a hatvanas-hetvenes években milyen nyári programokat szerveztek Kőszegen és azokon kik és hogyan vettek részt.
15:40-15:16:00 Nagy András: A szabad tér szabadsága
A színház eredete a szabadtéri előadásokra nyúlik vissza, amelynek során a színpad és a nézőtér „pozicionálása” része volt az előadás komplex hatásmechanizmusának. A színháztörténet évezredei folyamán természetesen mindinkább dominánssá váltak a zárt térben tartott előadások, ugyanakkor a szabad tér jelentősége és sajátossága megmaradt, mintegy „alternatív színháztörténetet” jelentett a főúri palotákba, majd színházépületekbe, később pedig akár „újra-felhasznált” terekbe telepített színházi előadásokkal szemben. A huszadik század során váltak egyre elterjedtebbé a szabadtéri előadások, városok főterén, kastélykertekben, várudvarokban jöttek létre csakis nyárra szánt előadások. A történelmi terek – mint a kőszegi Jurisics-vár –komoly többlet-jelentéssel látják el a színházi előadást, de nem kevés kihívást is tartalmaznak egy eredendően nem előadásokra kialakított tér használata során. Mind a kreativitásnak, mind a szükségmegoldásoknak teret nyitnak az efféle vállalkozások – olykor a kettő egymástól elválaszthatatlan, s ekként mintegy új poétikai minőséget is teremtenek. Az előadás ezek vizsgálatára vállalkozik.