Háry János ül a kocsmában és gyakorol. Mesél, mesél, egyre képtelenebb történeteket hazudik. Mulattatja a hallgatóságot, mégis elégedetlen önmagával, mert minél nagyobbat lódít, annál biztosabban átéli, hogy igazat mond. Háry depressziós, barátai alig tudnak belé lelket önteni. Pedig van ok az izgalomra, Münchausen báró nemsokára megérkezik, mert Háry kihívta őt hazugságversenyre. A tét nagyon nagy: a győztesé lesz Magyarország.
Hárynak, Münchausennek és sok más sorstársuknak az a dolga, hogy minél szellemesebb, nagyobb hazugságot mondjanak. Kevesen tudják, hogy a magyar népmeseanyagnak körülbelül a fele a hazugságmesékből, bolondmesékből és trufákból áll össze. Egy részük visszaköszön Boccaccióból, másik részük antik szerzőkhöz, vagy netán az Ezeregyéjszakához nyúlik vissza. Van sok, ami valószínűleg eredeti magyar anyag. A hazugságmese jellemzően magyar specialitás, nagyon sok változata ismert. Szintén ismert motívum a hazugságverseny, a győztes általában ingyen vacsorát, vagy italt kap.
A hazugság a fantázia eseménye. Igazi szellemi kihívás és eredmény, ha valaki ki tud találni valami igazán jó hazugságot. Rossz hazugságból nem lesz mese.
A mi mesénk Háry és más magyar hazugságmesék alapján íródik. Kárpáti Péterrel és a színészekkel az eredeti motívumokhoz keverjük a körülöttünk élő világ motívumait, saját fantáziánk és a valóság képtelenségeit. A mesék néha megelevenednek, megzenésednek, a hazugságverseny vérre megy.
Budapesten jártam a múltkor, akkora madarat láttam, hogy az egyik szárnya eltakarta Pestet, a másik Budát. Igaz ez? Nem tudom, én nem láttam, csak egy akkora tojást, mint a Gellért hegy.
(Novák Eszter)

szereplők: Barabás Richárd, Herczeg Tamás, Kiss Diána Magdolna, Rusznák András, Szilágyi Katalin, Pagonyi Andás, Szakál Tamás
rendező: Novák Eszter
díszlettervező: Zeke Edit
jelmeztervező: Zeke Edit
zeneszerző: Pagonyi András
dramaturg: Kárpáti Péter