A cigánybáró
A Dáma Díva és a Magyar Zenés Színház közös produkciója
Időpontok: Július 31., 20:30 óra (esőnap: Augusztus 01.) Helyszín: Kőszegi Várszínház - Nagyszínpad (Jurisics-vár - Kőszeg, Rajnis utca 9.) Jegyár: 2.500.-
Szereposztás:
Barinkay TURPINSZKY BÉLA Saffi VÖRÖS EDIT Zsupán ÜRMÖSSY IMRE Czipra RIKKER MÁRIA Homonnay SZÉLPÁL SZILVESZTER Arsena GALAMBOS LILLA Ottocar LACZÓ ANDRÁS Mirabella CSONKA ZSUZSANNA Carnero BOZSÓ JÓZSEF színpadkép Szolga István jelmez Csonka Zsuzsanna rendező Bozsó József A cigánybáró – a színlap tanúsága szerint – a 18. században játszódik, tehát abban az időben, amikor Magyarország megszabadul ugyan a török rablógazdálkodástól, de cserébe az osztrák rablósereget kapja, amely föléli, elpusztítja azt is, amit a basák, bégek, agák még meghagytak… Jókai a történelmi hátteret jelképnek használja csupán. A hazatérő ifjú Barinkay félreérthetetlenül a szabadságharc hazatérő emigránsaira utal. Míg a szabadságharc külföldre menekült hősei ezer nyomorúsággal, megaláztatással és veszedelemmel küzdöttek, az itthon maradt „császárhű” elemek szépen beültek birtokaikba, a kúriákba, a zsíros állásokba, megkaparintva azokat a javakat is, amiket az emigránsok gazdátlanul hagytak. Mikor az ifjú Barinkay híres áriájában elmondja, hogy hányféle mesterséggel próbálkozott bujdosása során, a kortársak ráismertek az 1848–49 után világgá széledő politikai menekültek sorsára. Ők is végigpróbálták a mesterségek valamennyi válfaját. Élő figura Zsupán alakja is. Ez a hangoskodó, ravasz, alattomos, pénzvágyó kupec nem először szerepel Jókai műveiben. Zsupán édestestvérei elevenednek meg: mohó, harácsoló polgárok, a késve kialakuló magyar kapitalizmus figurái. Így fonódik össze Jókai költészetében a jelen és a néhány ecsetvonással felvázolt múlt, a török hódoltság kora és az 1867-es kiegyezési időszak, így forr össze a történelem és mesemondás, valóság és képzelet, hogy azt az ezeregyéjbeli tündérvilágot formálja ki, amely Jókai életművét a romantikus irodalom nagyszerű alkotásává teszi. |